ICL blogunk a közösségi médiában


Friss topikok

  • Eltévelyedés: Drága poszter. Ne vezess amerikában, gyorsan meg fogsz halni. Ezt a Süketnémának is tudni kellene,... (2016.08.24. 15:46) A szándék a fontos
  • legeslegujabbkor: @Online Távmunkás: Jó, jó, de milyen átlátszó volt az a stoppolás, ott viszont jó volt a rendezés,... (2013.08.14. 16:36) A norvég Mátyás király
  • FILTOL: @OkoskaTo:rp: óh jeah, ellőtted a poént.... micsoda ország az bazze ahol nincs keverőcsap? (2013.07.05. 23:27) Ez egy blogbejegyzés - olvassa el!
  • lesson: @Gabrielius: Köszi a választ (2013.05.25. 16:59) Koldus és királyfi
  • marguerite.c: tetszik a blog, és nagyon nagyon tetszik a téma, magyar nyelven hiánypótló, izgalmas, feltáratlan ... (2013.05.20. 12:48) Az utolsó "szamuráj"

Az utolsó "szamuráj"

2013.05.10. 07:22 gabrielius_hun

(Témajavaslat: Balu)

Mindössze egyetlen diák jár a japán Fukusimához közeli Omami általános iskolába, az atomerőmű-baleset miatt kiürült intézményben azonban továbbra is zavartalanul folyik a tanítás - írja az index. A történet interkulturális megközelítése újabb ékes példát szolgáltat arra, hogy Hofstedenek alighanem igaza lehet.

A holland szociológus és kultúrantropológus ugyanis részletesen foglalkozott a különböző kultúrák bizonytalanságkerülésének mértékével. Ennek kapcsán azt is vizsgálta, hogy az egyes népcsoportok miként birkóznak meg az élet során felmerülő újdonságokkal és bizonytalansággal: elfogadják vagy éppen kerülik azt. 

A magas bizonytalanságkerülésre hajlamos országokat Hofstede úgy jellemezte, hogy azok az ismert és biztos dolgokhoz ragaszkodnak az életben. Az újdonságot és a változást szerinte ezekben a kultúrákban veszélyként értékelik, és rendszerint ellenállást tanúsítanak vele szemben. Ugyancsak jellemzőnek tartotta az ilyen közösségekre, hogy a szabályok tisztelete és betartása még akkor is fontos, ha azoknak nincs semmi értelme.

Kutatásai alapján ilyen kiemelten magas bizonytalanságkerülő kultúrának minősítette a japánt is: a 100-as skálán 92-es értéket mutat a bizonytalanságkerülésre való hajlandóságuk. A cikkben bemutatott Szató Takasi  pedig tökéletes iskolapéldája a holland szakember elméletének.

Szató ugyanis reggelente fél nyolckor érkezik az iskolába, pontosan úgy, mint egykoron. Felveszi egyenruháját, elvégzi a reggeli tornát, majd beül az óráira. Ahogy az index írja: "a diák olyannyira ragaszkodik a korábbi szokások fenntartásához, hogy a tanórák után a hangosbeszélőn minden nap bejelenti a takarítás megkezdését, majd felmossa a termet, és dolga végeztével a hangosbeszélőn megköszöni a munkát az üres iskolának" Ennyit a hagyományok és szabályok feltétel nélküli betartásáról.

Szató Takasi aritmetikát tanul tanárával (Forrás: The Asahi Shimbun)

Hogy a biztoshoz való ragaszkodás milyen erős lehet egyes japánokban, azt az is mutatja, hogy Szató a kialakult helyzet ellenére sem vált iskolát. Mindez tökéletesen kimeríti Hofstede jellemzését az újdonságtól való félelemmel, valamint a vele szemben tanúsított ellenállással kapcsolatban.

A környéken élők természetesen mindenben igyekeznek segíteni a 11 éves fiúnak. Omami kerület lakói egyetlen hónap alatt közel 300 ezer jent (685 ezer forint) adtak össze Szató tanulmányainak támogatására, alátámasztva ezzel egy másik közismert feltételezést: a japánok közösségben való gondolkodásának elsőbbségét. 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://intercultural.blog.hu/api/trackback/id/tr395292331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hot-spot (törölt) 2013.05.10. 13:47:07

Fanatikus népség.Mellesleg nagyon vadak és durvák.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.05.10. 13:52:49

@hot-spot: A középkori szamurájokra és gésákra hirtelen, 1-2 évtized alatt ráköszöntött a 20. század Amerika segítségével. A társadalomba beivódott harci kultúra helyett alkotmányba foglalták, hogy nincs hadsereg, miután kaptak 2 atombombát... Még nem tudták megemészteni, nagyon komoly problémáik vannak az erőszak elfojtásával. A pszichológusok szerint ezért is menő arrafelé a gyerekpornótól kezdve mindenféle szexuális abberráció.

Fejesrob 2013.05.10. 14:50:33

Azzal együtt Japán még mindig lesz, amikor Hollandiában esténként már a müezzin szólítja a lakosságot imára.

hot-spot (törölt) 2013.05.10. 14:57:38

@Távmunka blog: Úgy hallottam hogy nagyon nagyon beteg népség mentálisan.

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2013.05.10. 15:49:59

@hot-spot: Szerintem meg te vagy nagyon nagyon beteg mentálisan.

Alikam 2013.05.10. 16:18:15

Ha nekik így jó akkor nekem is...

Alikam 2013.05.10. 16:18:57

Az mondjuk biztos, hogy a durvább kategóriás bűncselekményekből Japánban követnek el a legkevesebbet...

Mi pedig mentálisan egészséges magyarok hol vagyunk...

Capn Balu 2013.05.12. 08:42:48

A japánok gondolkodásmódja teljesen eltér az európaikétól, és mivel ez egy ICL blog, nem árt objektívnek maradni. Szakmailag megközelítve a témát, én kíváncsi lennék, hogy ennek a jelenséghez (mármint a Szatóra gondolok) mi a gyökere.

A japán kultúrában magasan megfigyelhető a hagyományok és régi, vallásos ünnepek ápolása, még napjainkban is. Hagyománykedvelők, tisztelik az ősüket és mindent, ami a múlthoz tartozik. Lehet, hogy elfogult vagyok, ezért nem szeretem Japánt az elméleti oldalról megközelíteni. Mert szerintem nem a bizonytalanságkerülésre utal, hanem inkább a régi, értékes dolgok cserben nem hagyására. Aztán lehet, hogy a kettő valahol összefonódik, de nekem ez kerül a rangsor elejére.

A japánoknak pedig mindig is voltak pszichológiai problémái, jóval nagyobbak, mint nálunk, Európában. Iskolai szigor, munkahelyi követelmények. Japánban sokkal nehezebb bekerülni egy jó egyetemre, egy jó munkahelyre. És ha ott nem teljesít az ember, akkor azt nagy szégyennek tekintik. A közösség előtti megszégyenülés pedig hatalmas nyomást jelent a japánokra.
(Ez azonban távol-keleti jellemző problémának mondható, lásd korábbi bejegyzés:
intercultural.blog.hu/2013/05/04/halalos_lecke)

A pornográfiai különlegességeik, illetve hogy a japán Káma-Szutra 3-szor terjedelmesebb lenne, mint a miénk, az már abból fakad, hogy 1868-ig nem nagyon érintkeztek külfölddel, teljesen más értékrend alakult ki náluk, és ezt azóta is fenntartják. A japán animék gyakran tartalmaznak perverz jeleneteket (henti, ecchi, fanservice), ez is mind erre vezethető vissza.

És ez a legszebb az egészben, globalizáció ide vagy oda, Japán még képes megtartani a maga kultúráját egy bizonyos szinten. Mondjuk ez nem minden területre mondható el...

(Balu voltam ^^)

marguerite.c 2013.05.20. 12:48:31

tetszik a blog, és nagyon nagyon tetszik a téma, magyar nyelven hiánypótló, izgalmas, feltáratlan terület, rengeteg lehetőséggel. Jó munkát, sikert kívánok!

Ahogy a kommenteket megnéztem, bár sok plusz munka, de nagyon érdemes volna moderálni, hogy megtartsd azt az olvasói csoportot, akit érdemes.

Konkrétan ezt a bejegyzést azért nagyon homályosnak érzem, esetleg ki lehetne bontani, mert ebben a formában nem alkalmas következtetések levonására.

- Az írás alapján a kisfiú nem annyira hagyománytisztelőnek, vagy kockázatkerülőnek, pláne nem szimpla biztonságkeresőnek látszik, sokkal inkább autistának!
- Ha az iskola az atomerőmű régiájában van, és ezért hagyták el, akkor ennek nem a sugárzásveszély az oda?
Mit keres ott akkor bárki, főleg egy gyerek, és az egy gyerek körüli tanári kar?
- Ha ez egy egyészségi kockázat miatt bezárt iskola, akkor a döntés mindnekire vonatkozik, hogy van ez?
- Állami vagy magániskoláról van szó?
- Ez valóban a gyerek valódi szükséglete és érdeke?
- Ha gazdasági okoból zárták be, egy földrengés miatt elnéptelenedő, csak lecsökkent lakosszámú településen, akkor irracionális, hogy az egyetlen tanuló miatt továbbra is foglalkoztatják a tanári kart.
- Vajon mennyiben a gyerek érdeke egy közösség nélküli tanulás, egy a közösségi értékeket és szabályokat rendkívül fontosnak tartó társadalomban?
- Ha erre van szüksége, akkor fejlesztőpedagógusok vagy speciális szakemberek foglalkoznak vele?
- Mi a valódi oka a kvázi magántanulói státusznak?
- Mi az oka a gyerek kivételezett helyzetének, hogy az egyéni igényeit ilyen messzemenőkig figyelembe veszik, egy, az európainál jóval kevésbé individualista társadalomban?
stb
süti beállítások módosítása