A közelmúltban látott napvilágot a hír, amely szerint Angela Merkel német kancellár "Fedél Nélkül" típusú újságot vásárolt egy hajléktalantól. A dolog érdekessége, hogy az eset nem egy kamerák előtt megrendezett jelenetből derült ki a világ számára, hanem maga a - Merkelért egyébként nem rajongó - hajléktalan számolt be róla. 

A történet tökéletes példaként szolgálhatna bármely olyan előadás vagy prezentáció számára, amelyen a Hostede által definiált hatalmi távolság kérdése a téma. Ez a dimenzió lényegében azzal foglalkozik, hogy milyen a nagy státuszkülönbséggel rendelkező emberek kapcsolata egy adott kultúrában, és hogyan viszonyulnak egymáshoz. Azokban az országokban például, ahol ez a hatalmitávolság-index kicsi, a vezetők  sokkal elérhetőbbek az alacsonyabb státusszal rendelkezők számára, akik ráadásul egyáltalán nem módosítják viselkedésüket a tekintélyesebb személy kedvéért: pontosan úgy bánnak vele, mint mindenki mással.

Németország - a maga 35/100-as értékével - ilyen kultúrkörbe tartozik, így hát nem meglepő, hogy a 28 éves hajléktalan egyszerűen leszólította Merkelt az utcán. "Venne egy újságot vagy tudna adni egy kis adományt?"  - kérdezte az ifjú éppúgy, mint ahogyan a többi járókelőt is szokta. A kancellár pedig ahelyett, hogy ignorálta vagy gyorsan lerázta volna a fiatalt egy kis apróval, szóba elegyedett vele, majd 2 euróért megvásárolta tőle az 1,20-ba kerülő lapot. 

A dimenziót megalkotó Hofstede még egy ennél is megdöbbentőbb esetről számol be a "Kultúrák és szervezetek" című könyvében. Egy alkalommal a svéd király karácsonyi bevásárlása során a pénztáros nem volt hajlandó elfogadni a király által kiállított csekket, mert Károly Gusztáv történetesen nem vitt magával olyan iratot, amivel személyazonosságát igazolhatta volna. Erre a sorban állók közül többen kikaptak egy érmét a zsebükből, és azon mutatták meg a király arcképét a pénztárosnak. A bolt munkatársa ekkor ugyan elismerte, hogy vásárlója talán valóban a király, ám mégis felírta a csekket kiállító személy adatait, majd ellenőrizte annak eredetiségét, mielőtt elfogadta volna azt. A magyarázat: Svédország hatalmitávolság-indexe 31/100.

Hasonló eset egy nagy hatalmi távolsággal rendelkező kultúrában szinte teljesen elképzelhetetlen. A 74/100-as értékkel rendelkező Szingapúrban például még az ország vezetésének nyílt bírálata is tilos. Ugyanez a helyzet a 64/100-as hatalmitávolság-értékkel bíró Thaiföldön is, ahol 1908 óta van hatályban a Lèse majesté, vagyis az uralkodó megsértését büntető törvény. Ez alapján akár 15 évnyi börtönnel is sújtható az a személy, aki ilyen tettet követ el. 

Jól tudja ezt többek között a  2011-ben letartóztatott Surapak Puchaieseng is, aki a vád szerint a királyi családot sértő tartalmat posztolt Facebook profilján. Hogy a programozó ügyében végül milyen ítélet született, azt persze nem tudni. Erről ugyanis valamiért már nem számoltak be a nemzetközi hírek.

(Ha tetszett a cikkünk, és elsőként szeretnél értesülni újabb írásainkról, akkor csatlakozz Facebook oldalunkhoz, vagy kövess minket a Twitteren)