(Témajavaslat: Balu)

Mindössze egyetlen diák jár a japán Fukusimához közeli Omami általános iskolába, az atomerőmű-baleset miatt kiürült intézményben azonban továbbra is zavartalanul folyik a tanítás - írja az index. A történet interkulturális megközelítése újabb ékes példát szolgáltat arra, hogy Hofstedenek alighanem igaza lehet.

A holland szociológus és kultúrantropológus ugyanis részletesen foglalkozott a különböző kultúrák bizonytalanságkerülésének mértékével. Ennek kapcsán azt is vizsgálta, hogy az egyes népcsoportok miként birkóznak meg az élet során felmerülő újdonságokkal és bizonytalansággal: elfogadják vagy éppen kerülik azt. 

A magas bizonytalanságkerülésre hajlamos országokat Hofstede úgy jellemezte, hogy azok az ismert és biztos dolgokhoz ragaszkodnak az életben. Az újdonságot és a változást szerinte ezekben a kultúrákban veszélyként értékelik, és rendszerint ellenállást tanúsítanak vele szemben. Ugyancsak jellemzőnek tartotta az ilyen közösségekre, hogy a szabályok tisztelete és betartása még akkor is fontos, ha azoknak nincs semmi értelme.

Kutatásai alapján ilyen kiemelten magas bizonytalanságkerülő kultúrának minősítette a japánt is: a 100-as skálán 92-es értéket mutat a bizonytalanságkerülésre való hajlandóságuk. A cikkben bemutatott Szató Takasi  pedig tökéletes iskolapéldája a holland szakember elméletének.

Szató ugyanis reggelente fél nyolckor érkezik az iskolába, pontosan úgy, mint egykoron. Felveszi egyenruháját, elvégzi a reggeli tornát, majd beül az óráira. Ahogy az index írja: "a diák olyannyira ragaszkodik a korábbi szokások fenntartásához, hogy a tanórák után a hangosbeszélőn minden nap bejelenti a takarítás megkezdését, majd felmossa a termet, és dolga végeztével a hangosbeszélőn megköszöni a munkát az üres iskolának" Ennyit a hagyományok és szabályok feltétel nélküli betartásáról.

Szató Takasi aritmetikát tanul tanárával (Forrás: The Asahi Shimbun)

Hogy a biztoshoz való ragaszkodás milyen erős lehet egyes japánokban, azt az is mutatja, hogy Szató a kialakult helyzet ellenére sem vált iskolát. Mindez tökéletesen kimeríti Hofstede jellemzését az újdonságtól való félelemmel, valamint a vele szemben tanúsított ellenállással kapcsolatban.

A környéken élők természetesen mindenben igyekeznek segíteni a 11 éves fiúnak. Omami kerület lakói egyetlen hónap alatt közel 300 ezer jent (685 ezer forint) adtak össze Szató tanulmányainak támogatására, alátámasztva ezzel egy másik közismert feltételezést: a japánok közösségben való gondolkodásának elsőbbségét.