Mind jól ismerjük azokat a történeteket, amelyek arról szólnak, hogy Mátyás király álruhát öltött, majd felbukkant az ország valamelyik pontján egy kis rögtönzött közvéleménykutatásra. Hasonlóra vetemedett a közelmúltban a norvég miniszterelnök is, aki felcsapott taxisofőrnek, hogy így puhatolja ki, mit is gondolnak az emberek az ország dolgairól.

Stoltenberg népszerű politikusnak számít Norvégiában, ám a szeptemberi választások előtt mégis hátrányban van az ellenzék jelöltjével szemben. Emiatt jöhetett az ötlet, hogy mi lenne, ha a miniszterelnök egy délután erejéig civileket fuvarozna, így javítva kicsit az imázsán. Maga az elképzelés, valamint a kocsiba rejtett kamera segítségével rögzített beszélgetések egyaránt egy jól felépített kampány jeleit mutatják. A dolog hátterében azonban természetesen most is felfedezhetünk egy kultúraspecifikus elemet.

Geert Hofstede kutatásai szerint ugyanis a norvégok hatalmitávolság-indexe 31-es értéket mutat. Ez azt jelenti, hogy a kultúra tagjai szeretik elérhetőnek és közelinek érezni vezetőiket, és alapelvárás, hogy az emberek közötti egyenlőtlenségek minimálisak legyenek. Vagyis hogy alkalom adtán az ország első emberével éppúgy el lehessen beszélgetni, mint mondjuk Jenssel a szomszédból. Hogy ez mennyire élő motívum egyébként a norvég társadalomban, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az autóba beülő utasok közül többen gondolkodás nélkül leszólják a politikus kissé rutintalan vezetési stílusát, fittyet hányva Stoltenberg magas pozíciójára.

A lassan fél világot bejáró kampányfilm tehát a helyiek kis hatalmi távolságból adódó kultúrabeli sajátosságaira épít, és van egy olyan sanda gyanúnk, hogy az akció be is váltja majd a hozzá fűzött reményeket.

Hogy valóban igazunk lesz-e, az majd szeptemberben kiderül.